A ZEN egyfajta
életmód és életszemlélet, amely nem
sorolható a modern nyugati gondolkodás egyetlen
kategóriájába sem. Nem vallás és nem
filozófia, nem pszicholólia vagy másfajta
tudomány.
A zen (avagy zen buddhizmus)
a
mahájána buddhizmust követő
iskolák
összefoglaló japán
elnevezése. Eredetileg
Indiában gyakorolták
"dhjána" néven,
ami Kínában "csan" néven
vált
ismertté, majd innen terjedt tovább
Koreába,
Japánba, és Vietnamba. A zen kialakulására
elegendő magyarázat a taoizmusés a konfucianizmus
találkozása a mahajána buddhizmus főbb
eszméivel.
A zenben
különleges
hangsúlyt kap a zazen néven ismert
ülőmeditáció. A zazen
csupán csöndes, kommentároktól mentes
figyelése mindannak, ami itt és most
történik. A koan (régi mesterek
anekdótái alapján összeállított
feladatsorozat) rendszerét mai formábjában
Hakuin (1685-1768) mester építette fel és
szervezte meg.
A zen leginkább talána művészi
megnyilvánulásaiban "érhető tetten". A zen nem
szimbolikus művészi formákat teremt, hanem kedvenc
témái a természetes, kokrét,
közönségesdolgok.
"Nyugodtan ülni, nem tenni
semmit,
Jön a tavasz, a fű kinő
magától."
/Zenrin/
Íme egy
zen történet. Ez is abszurd, mint minden
más zen
mese… de ezeknek abszurdnak kell lenniük, mert csak
úgy hasonlíthatnak az Élethez:
Hui-ko
váltig
kérlelte Bódhidharmát, hogy tanítsa őt,
ám minduntalan visszautasításban volt
része. Mégis tovább folytatta az ülő
meditációt a barlang előtt, türelmesen
várva a zuhogó hóban, hogy Bódhidharma
végre megenyhüljön.
Végső
kétségbeesésében levágta bal
karját, és halálos eltökéltsége
jeléül felmutatta
Bódhidharmának. Bódhidharma erre
megkérdezte Hui-kótól, mit kíván.
-
Háborog a lelkem -
mondta Hui-ko. - Kérlek, csillapítsd le!
-
Tedd elém -
felelte Bódhidharma és én lecsillapítom.
-De
hát hol
keressem a lelkem? - kérdezte Hui-ko. – Sehol nem
találom!
-
Na ugye! - vágta
rá Bódhidharma. - Máris lecsillapítottam!
Hui-ko
ebben a
pillanatban megvilágosodott, vagy
szatori
élménye
volt. Ez a párbeszéd tehát a jellegzetes zen
oktatási
módszer, a ven-ta
(japánul mondo),
azaz
„kérdés-felelet", vagy elnagyolt
kifejezéssel „zen anekdota” első
példája.
„Éld
az életet a maga teljességében, ne
félj
tőle. Ne légy gyáva, és ne akarj
megszökni a
hegyekbe vagy a kolostorokba.”