TAO
A
bölcs mester azt mondta:
"A
mindenható Tao testetlen,
mégis
egek s földek teremtője és
táplálója.
A
mindenható Tao vágy nélküli,
mégis
hatalmából kering a Nap s a Hold.
A
mindenható Tao kifejezhetetlen,
mégis
minden dolgok örök fenntartója.
Nem
tudom, mi a neve, de hívjuk így: Tao.."
Ez
a lét egyetemes törvénye.
A Tao nem
más, mint Isten egy másik neve.
Ebben a tekintetben a Tao igazán gyönyörű.
A
Taót nem bálványozhatod, mert
képzeletedben
nem személyesül meg.
A Tao egyszerűen egy alapelv,
nem
pedig egy személy. Nem bálványozhatsz
egy elvet
– a Taóhoz nem tudsz imádkozni.
A Tao
nem jelent mást, mint a mindenek fölött
álló elvet, amely egységgé
rendezi a
mindenséget. A lét nem egy káosz, ezt
biztosan
állíthatjuk; a lét egy kozmosz.
Mérhetetlen
rend uralkodik benne, egy önmagából
fakadó
rend, s ennek a rendnek a neve a Tao.
A Tao egyszerűen a
mindenség harmóniáját
jelenti.
A hagyomány szerint a taoizmus atyja Lao-ce (i.e.480 körül). Őt
tekintik a Tao Te King (aforizma gyűjtemény)
szerzőjének. A Tao
princípiuma a spontaneitás. A
"nem-cselekvéssel" (vu-vei) teremti
a világot.
Csak akkor juthatsz el a
Taóhoz, ha képes vagy követni ezt az egyszerű
és kifinomult elvet....
"A
dolgok teremtődnek körülöttünk, nem tudni honnan.
Belépnek valamely kapun, amelyet nem látott senki. Az
ember együtt és külön-külön, a
tudásból csak az ismert részt becsüli. Nem
tudja hogyan szerezhet ismeretet az Ismeretlen révén. Nem
fonák dolog ez?"
/Csuang-ce/
„A
létezés készen áll arra,
hogy megadja neked
a Paradicsomot itt és most, de te egyre halogatod - a
halál utánra.”